Hatolj belém… Hogy magadhoz juthass!

2022.02.26.

Figyelünk, bírálunk, ítélkezünk. Megdöbbenünk, rettegünk, nem értjük… Mégis mi történik? Nézz rám, hogy magadat láthasd általam!

Próbálok most ettől elhatárolódni,

ámde egy gondolat mégsem hagy nyugodni.

Bár nem értek hozzá, egyet én is látok:

a világot lassan elnyeli az átok.

Olyan, mintha senkit nem tudnánk szeretni,

csak a magunk javát bőszen megszerezni.

Élők lelkét gonosz szavakkal perzseljünk,

s kemény szívvel a holtakat is feledjük.

„Mi történt a világgal?” – kérdezzük bambán,

kifelé mutatunk, s ülünk létünk romján.

Ám a düh bennünk növekszik, mint az orkán,

mégsem látjuk, csak hibáztatunk durván.

„Mi van a világgal?” – talán ez banális:

mini agresszorok vagyunk mind, akkor is,

hogyha azt hiszed, csak te vagy a normális,

s a többiben lakozik csupán pszichózis.

Ez alól nem vagyok kivétel még én sem,

a mini diktátor nekem is egy részem.

Hiába tagadnám, ilyenné vált lényem,

zsarnokként, portámon ütlegelem népem.

Nem tetszik a gyerek, ahogy viselkedik?

Durr, egy nagy pofon! – ettől csak nemesedik!

Párom, ha személyem ellen berzenkedik,

sértődésem duzzogássá merevedik.

Kiásom én a csatabárdot mindenhol,

mindegy lesz nekem, bárki bármit vakerol.

Dühöm magam körül mindenkit letarol,

s a macskába is belerúgok néhányszor.

Nem szólok, csak fennkölten tovább lépdelek,

hangtalan nyilaim téged is mérgeznek.

Hisz döntök: szeretetem nem jár lényednek,

titokban kívánom, veled is végezzek!

Sértetten jövök-megyek, s teszem a dolgom,

ahol csak lehet, beszólásaim osztom.

Lelkedet bosszúmtól bizony meg nem óvom,

hisz gyűlöletem valahol le kell rónom.

S ha senki nincs, kinek bárhogyan árthatok,

tudatlanul önmagam ellen fordulok.

Káros szenvedélynek őrülten hódolok,

amíg kínok közt halálomig eljutok.

Nekem mindegy, életed hogyan rontom,

hogy fegyveremet tartom vagy tollam fogom,

mert mindkettőt tövig a szívedbe tolom,

s e sorokat csöpögő véreddel írom.

Mit gondolsz? Mondd hát! Mini diktátor vagyok?

Mindenképp! Ámde rajtam ez csak egy burok.

Tükröt tartok eléd, ezért vagyok undok,

magamba engedve, segítséget nyújtok.

Hiszen az erőszak, ami ellen lázadsz,

az az ösvény, amelyen legbelül haladsz.

És amit rettegsz, ott voltaképp megtagadsz,

szembejön kinn, s így mégis magadba juthatsz.

Vedd észre hát, hamis világot építesz!

Kint jelenik meg, ami belül körülvesz.

Így saját poklodban kezdd a söprést szépen,

hogy béke bontakozhasson ki a mélyben.

Hiszen a világ csak akkor fog változni,

ha szerelmed a világért fog lángolni.

Ám e feladat hatalmas falat volna,

s leszel ez által a lehetetlen foglya.

Épp ezért csöppnyi leckét adok csak neked:

soha senki mást, csupán magadat szeresd!

Ha magadat nem bántod, s nem hagyod cserben,

az egész világon béke lesz, mint benned!

A Varázslat tengere

Hogyan indulj tovább, ha elakadtál és egy helyben vesztegelsz? Helyezkedj el kényelmesen félórára egy csésze meleg teával a kezedben, és hagyd, hogy vezesselek a Varázslat Tengerén!

Elolvasom »

Kicsilélek tánca

Itt az első nyomtatásban megjelent könyvem!
Rendeld meg most!

Elolvasom »